Huszonöt éve történt az eddigi legdurvább atomszerencsétlenség. Csernobil óta félünk az atomtól, pontosabban annak békés felhasználásától is. Pedig nem az atom volt a hibás, hanem – mint szinte mindig – az emberi lustaság, nemtörődömség, hozzá nem értés. Jól megcsináltuk magunknak.

Pontosan máig sem tudni, mi siklott félre, egyesek tényként kezelik, hogy súlyos emberi mulasztás történt, mások tervezési hibát emlegetnek. Annyi mindenesetre biztos, hogy a négyes reaktorban történt robbanás leszakította a kétezer tonnás tetőt, s így a hirosimainál négyszázszor több radioaktív csapadék jutott a szabadba, emberek millióit veszélybe sodorva 200 ezer négyzetkilométeren.

Nem bizonyított, de valószínűsíthető, hogy ezrek haltak meg szörnyű kínok közepette (többnyire rákban) a baleset miatt. Ennél sokkal optimistább, de sokkal borúlátóbb becslések is vannak, a New York-i Tudományos Akadémia szerint például a katasztrófa halálos áldozatainak száma 1986 és 2004 között elérte a 985 ezret, és azóta is tovább növekszik.

Hogy mire képes a radioaktivitás az jól látszik a korábban a csernobili munkások lakta Pripjaty városában és Csernobilban. Csak innen több mint 150 ezer embert kellett kimenekíteni, néhányszáz mindenre elszánt ember kivételével vissza sem tért ide senki. Hülyék lennének. Néhány tudós és szakember vizsgálódik csak, hogy választ kapjon arra: vajon létezik-e élet a nukleáris halál után? Döbbenten figyelik az állat-és növényvilágban végbement változásokat. A madarak a normálisnál kisebb aggyal rendelkeznek, számos madárembrió életben sem marad. Hanyatlásnak indultak az emlősök, csökkent a rovarok sokfélesége. Pripjaty még legalább kétszáz évig holt térség marad. Levettük a térképről.
Nemcsak az állat, az ember is veszélyben van - még mindig.

A Greenpeace aktivistái radioaktív szennyeződést találtak élelmiszerekben az ukrajnai piacokon. Nagy felezési idejű cézium-137 izotópot mutattak ki nagyobb mennyiségben gyümölcsben, gombában, tejben.

A veszély már csak azért sem hárult el, mivel a négyes reaktort körülvevő szarkofág repedezik, és idővel akár a közel 200 tonna megolvadt nukleáris fűtőanyag előtt is szabaddá válhat az út a légkör felé. Az új, 400 méter széles és 30 emelet magas acélkupola felépítésének pénzügyi fedezete egyelőre nincs meg. Több mint 500 millió eurót már elköltöttek, valószínűleg ennél több kell a befejezéshez, amelyet 2015-re terveznek.
Ha valami katasztrófa, akkor ez az.

A turbánfejűek meg ezzel szórakoznak. Az al-Kaida újabban azzal vagánykodik, hogy elrejtett Európában egy atombombát, amit felrobbantanak, ha fővezérük, Oszama bin Laden meghal vagy fogságba esik. Ez vagy kamu, vagy nem. Még egy terrorszervezettől sem túl elegáns azonban ártatlan milliók életét megfenyegetni. Ezek nem emberek. Szörnyetegek.